Tűzbe borítottam az esőt
Hadd zuhanjon a szívem
Hisz mikor zuhant, felemelted
Sötét volt, és éppen végem
S már voltál, felszabadítottál
A kezem erős volt, ám a térdem - remegett
karjaidba zárva -
ügyelve arra, hogy a lábadra ne essek
Van egy arcod, ’mit sosem ismertem, sosem ismertem
Minden, 'mit mondtál, sosem volt igaz, igaz, sosem.
Minden eljátszott játékot te akartál megnyerni, mindig nyerni
De én tűzbe borítottam az esőt
Néztem, ahogy zuhog, amint megérintettem az arcod
És égetett, ’mikor sírtam
Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved
Becsukom a szemem, örökre itt érezlek
Amikor feküdtem veled –
Tudtam maradni - neked
Te és én együtt - semmi nem szebb
Van egy arcod, ’mit sosem ismertem, sosem ismertem
Minden, amit mondtál, sosem volt igaz, igaz, sosem.
Minden eljátszott játékot te akartál megnyerni, mindig nyerni
De én tűzbe borítottam az esőt
Néztem, ahogy zuhog, amint megérintettem az arcod
És égetett, ’mikor sírtam
Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved sikítja
De én tűzbe borítottam az esőt
És a lángokba vetettem magunkat
Mikor elestünk, valami meghalt
Igen tudtam, hogy az volt az utolsó, az „utol-show”
Néha felriadok az ajtó hangjára
Felébredsz-e elvitt szívem dobogására
Még most is, mikor már végeztünk
Riadtan kereslek mindenütt.
Tűzbe borítottam az esőt
Néztem, ahogy zuhog, miközben megérintettem az arcod
És égetett, miközben sírtam
Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved sikítja
És a lángokba vetettem magunkat
Mikor elestünk, valami meghalt
Igen tudtam, hogy az volt az utolsó, az „utol-show”
Hadd égjen!
Hadd égjen!
Hadd égjen!