Nos hát itt ez a lány
Kire rátaláltam a pagodában
Egy dallamfoszlányban
Aki holnapig jó éjt kíván
Szemben velem jó emberek
Aztán tessék semmi se lett
Már ott voltam este nyolckor
Hogy szenvedjek a rossz hírektől
Aztán a lány itt hagyott magamban
Tudván, hogy kedvem csak hozzá van.
Egy hófödte táj
Mi arca mögött vár
Aztán tessék: semmi
Veszem már a sátorfám
a helyi rádióba cuccolván
Egy beszélgetés közepén
Ilyen időt remél
A disszonáns hangok után
E helyi rádióban
Egy beszélgetés közepén
Ez időtájt ezt reméltem
Tűz van a szemében
A Föld közepén állva
A legjobbat reméltem
A nyilasok jelére várva
Az utolsó pohárral járva
A csillagok dallamával játszva
És tessék: semmi, de semmi mára (Ism.)

És aztán különleges kiadás, különleges kiadás
természetes színekkel
És az én iránta érzett kényszeremmel
És azután különleges kiadás, különleges kiadás
természetes őrülettel
És persze, hogy őt keresem
A szemeit a falakon
Valakit, akit ismerek
Aki még talpon áll
Nem kell ámítanom magam
Ha itt lenne
Nem is vágynék többre
Pocsékul aludtam
Hiánnyal az ágyamban
Csak a csend vár
Hallom, ahogy elköszön:
"Nos, jó éjt, viszlát!"
A zajt, ahogy leteszem a telefont
És azután már semmi
És azután már semmi.

És aztán különleges kiadás, különleges kiadás
A természet játéka
Látom a szemeit a falakon
És aztán különleges kiadás, különleges kiadás
Természetes színekkel
Iránta érzett őrülettel
Amikor felébredek
A lányt látom az üvegkalitkában
A pajtásom elhagyott
Más témára átfarolt
De az éjjel csak érkezik
Gyorsan száll azokra, kik tőle tartanak
Van, mit sikerül elkerülni
De vele nem könnyű kikerülni
A délután már nyugodt
A délután már banális
De azután, azután
Különleges a kiadás

(Thurzai Zsöni)