Tűzbe borítottam az esőt

 

 

Hadd zuhanjon a szívem

Hisz mikor zuhant, felemelted

Sötét volt, és éppen végem

S már voltál, felszabadítottál

A kezem erős volt, ám a térdem - remegett

karjaidba zárva -

ügyelve arra, hogy a lábadra ne essek

 

Van egy arcod, ’mit sosem ismertem, sosem ismertem

Minden, 'mit mondtál, sosem volt igaz, igaz, sosem.

Minden eljátszott játékot te akartál megnyerni, mindig nyerni

De én tűzbe borítottam az esőt

Néztem, ahogy zuhog, amint megérintettem az arcod

És égetett, ’mikor sírtam

Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved

Becsukom a szemem, örökre itt érezlek

Amikor feküdtem veled –

Tudtam maradni - neked

Te és én együtt - semmi nem szebb

Van egy arcod, ’mit sosem ismertem, sosem ismertem

Minden, amit mondtál, sosem volt igaz, igaz, sosem.

Minden eljátszott játékot te akartál megnyerni, mindig nyerni

De én tűzbe borítottam az esőt

Néztem, ahogy zuhog, amint megérintettem az arcod

És égetett, ’mikor sírtam

Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved sikítja

De én tűzbe borítottam az esőt

És a lángokba vetettem magunkat

Mikor elestünk, valami meghalt

Igen tudtam, hogy az volt az utolsó, az „utol-show”

Néha felriadok az ajtó hangjára

Felébredsz-e elvitt szívem dobogására

Még most is, mikor már végeztünk

Riadtan kereslek mindenütt.

Tűzbe borítottam az esőt

Néztem, ahogy zuhog, miközben megérintettem az arcod

És égetett, miközben sírtam

Mert hallottam, ahogy a neved sikítja, a neved sikítja

És a lángokba vetettem magunkat

Mikor elestünk, valami meghalt

Igen tudtam, hogy az volt az utolsó, az „utol-show”

Hadd égjen!

Hadd égjen!

Hadd égjen!